Amikor vasárnap este, Valentin napján, hazaértem rájöttem valamire: Hogy elpocsékoltam az időmet. Próbáltam kitűnni a tömegből, beilleszkedni, és nem örültem annak, ami van, hanem mindig többre vágytam, ha valamit nem értem el mindig arra törekedtem hogy elérjem, akár fél éven át. Ez annyira nem is rossz, végül is a kitartóság jó erény, de nem szerettem soha azt amim van. Mostantól egyszerű, de izgalmas életet akarok élni. Vannak barátaim, családom, mi kell még? Ha szerintetek hiányzik valami, és az a valami a pasi, tévedtek. Na jó, az életet édesebbé teheti a szerelem, mint egy csokimáz, de keserű is lehet tőle, akár egy éretlen gyümölcs. Nem akarok különleges lenni, csak élni!
Megtaláltam egy régi angol versem.
Enjoy!
I drew dark figures on this paper,
I'm sad since you become a heartbreaker.
I wanna kiss you once more,
So please open my heart's door.
Love me again, but now forever,
You will be my dream, and i won't be a dreamer.
Próbáltam kitűnni a tömegből, beilleszkedni ?:O nem ellentmondás ez?:P amúgy nem kötözködni akarok, de a fonynadt gyümiből lesz a pálesz szóval az se rossz xD amúgy tessó vannak barátaid van családod, de van egy vki aki mindkettőbe beletartozik és mindig számíthatsz rá ;)
VálaszTörlés