i'm going to be your wife

Vicces történetet fogok most mesélni. :)

Ma reggel, amikor felébredtem, nyújtózkodtam egy jót. Az óra még csak fél 8-at mutatott és nekem csak délre kellett a városban lennem....'Nem baj, majd felhívom Düsit meg Liát.' 

Így már 10kor a városban voltunk és shaket szürcsöltünk a Plaza mellett. Már akkor feltűnt, mikor találkoztunk: nem átlagos cuccban vannak. Düsinél nem volt nála a szokásos "városba megyek és felszedek egy palit" táskája és Lia szokatlanul rendezte el a haját. Már vagy 1 órája ott ültünk és beszélgettünk a semmiről, mikor egy helyes pasi sétált el előttem. 'Ez teljesen úgy néz ki, mint Brendon Urie.' - mondtam. Helyeseltek, majd Düsi benyögte: 'Ma Panic! At the disco koncert lesz Pesten.' Erre Lia: '4kor indul a buszunk.'....

 Ezek után gondolhatjátok hogy ébredtem... Annyira beleéltem magam ebbe a koncertbe, hogy rendesen visítottam, mikor megtudtam, hogy ez csak álom. 

Na de azért folytatom a story-t.

...Én gondolkozás nélkül hazarohantam és átöltöztem. (Anyáék nem voltak otthon.) Négykor már a buszon ültünk, hétre értünk Pestre.

'Irány a stadion!' 

Tulajdonképpen fogalmunk sem volt hogy jutunk be egy telt házas koncertre. Megálltunk a hátsó ajtónál. Hátunk mögött nyikorgás és Düsivel egyszerre ordítottuk el magunkat:

'Mi a F@$* van már?' 

Csak egy hang: 'Hey!'

Soha nem álmodtam még angolul, eddig mindig magyarul beszéltek a külföldiek hozzám.

Beszélgetés köztem és Brendon között:

- Oh my god! You're Brendon!

- Yes, I'm. 

(Alig értettem a kibaszott amerikai hadarását....)

- What are you doing here? You have to be in the stadium!

- Yes...We're late...And what's your name? And what are YOU doing here...you have to be in the stadium! :)

- I'm Esther and they're Stella and Lia. We haven't got any tickets...

- I see...okay. You're going to come with us.

- Thanks. Can i take a photo with you? 

- Sure. 

Koncert után odaszóltam Brendonnak, hogy:

- Hey, Brendon! Do you know that I'm going to be your wife?

- No, but i like that idea! :)

De álmomban még itt sem tudtam hogy álom =D

Megölelt és elment a rajongóihoz. Düsi majdnem megölt a szemeivel, de kaptam egy szeretet teljes pofont. Mindig ezt csináltuk, ha kiakartuk fejezni az érzelmeinket. Lia eltűnt valahova....xD

Hát ez hosszúra sikeredett, tuti hogy elcsesztem valamit az angol szövegben és tudom hogy nem szoktam tanulság nélküli vagy nem elgondolkodtató bejegyzést írni, de ez az álom nagy hatással volt rám. És soha nem felejtem el, remélem ti is megmosolyogjátok =).

ne.csak.nézz.láss!

Valamelyik nap sétáltam hazafele az utcán, hamarabb szálltam le a buszról, a fülemben váltott a szám. Édes hangot hallottam, valahonnan ismerős volt, de nem jutott eszembe se az előadó se a szám. Mindig leszegett arccal sétálok végig az utcánkon, de most felemeltem a fejem, mintha attól okosabb lennék, belekapott a hajamba a szél, ezt gyűlölöm, mégsem érdekelt. Mert figyelmes lettem valamire, egy fiú közeledett felém, épp hogy csak kilépett a szomszéd házból. Fekete répanacija volt, és igencsak feszült rajta, az övén valami stílusos övcsat volt, és a tornacipője különösen tetszett, a dzsekije emlékeztetett az amerikai chopperesekre.

Soha nem láttam még ezt a fiút, idegesen kerestem az iPodom, hogy megnézzem a szám címét, már szinte a végénél járt, megismételte a refrént, de nem jutott eszembe, hogy ki a bársonyos hang tulajdonosa, nem szoktam hozzá a lassú számokhoz. Már a kezemben fogtam a ketyerét, de valami szinte felborított, kicsúszott a kezemből az iPodom, de sikerült elkapnom. Megfordultam és az a srác fejét fogva állt meg és fordult vissza, egymásra pillantottunk, és ő rám mosolygott, viszonoztam, ő pedig továbbment. Lassan a kapuhoz értem, a zene a fülemben egyre halkabban szólt, így gyorsan rápillantottam a kijelzőre:

Jesse McCartney - Beautiful soul

Eszemben sincs mikor raktam fel...de elborzattam a gondolattól, hogy mióta itt lakunk, évek óta, hányszor sétálhatott el mellettem ez a fiú.

we can do it together.

Amikor vasárnap este, Valentin napján, hazaértem rájöttem valamire: Hogy elpocsékoltam az időmet. Próbáltam kitűnni a tömegből, beilleszkedni, és nem örültem annak, ami van, hanem mindig többre vágytam, ha valamit nem értem el mindig arra törekedtem hogy elérjem, akár fél éven át. Ez annyira nem is rossz, végül is a kitartóság jó erény, de nem szerettem soha azt amim van. Mostantól egyszerű, de izgalmas életet akarok élni. Vannak barátaim, családom, mi kell még? Ha szerintetek hiányzik valami, és az a valami a pasi, tévedtek. Na jó, az életet édesebbé teheti a szerelem, mint egy csokimáz, de keserű is lehet tőle, akár egy éretlen gyümölcs. Nem akarok különleges lenni, csak élni!

Megtaláltam egy régi angol versem.

Enjoy!

I drew dark figures on this paper,

I'm sad since you become a heartbreaker.

I wanna kiss you once more,

So please open my heart's door.

Love me again, but now forever,

You will be my dream, and i won't be a dreamer.

A költői szabadság benne van =]

something to live.

Rájöttem valamire, csak egy dolog kell az életben maradáshoz: Az, hogy mindig legyen valami kis vagy nagy dolog amiért élni akarsz, amit még át akarsz élni, amit még szeretnél megtapasztalni. Volt már velem is olyan, hogy mélypontra kerültem és sok minden megfordult a fejemben. De akkor eszembe jutott, hogy jaj, nemsokára itt a sítábor, vagy esetleg mindjárt itt a versenyem vagy egyéb izgalmas dolgok :
Mindig legyen valami amiért élned kell!!
Hiszen ez a lényeg, megértettem, hogy azért élünk, hogy éljünk, hogy tapasztalatot szerezzünk, hogy új dolgokat tanuljunk és tanítsunk, legyen rengeteg élményünk, amiket megoszthatunk a barátainkkal :)
The life is so beautiful. :)
Az én életcéljaim :)
- Eljutni egy Panic! At the disco koncertre;
- Elutazni Canada-ba;
- Részt venni egy Fall Out Boy koncerten;
- Kiadni egy könyvet a verseimmel;
- Presszót nyitni Düsivel, aminek az lesz a neve, hogy : DéPé eszpresszó;
- Egy gyereket szülni;
- Találkozni a példaképemmel, Lectra-val;

Egyelőre ennyi ^^