lovesick.

Nagyon régen nem írtam, de valahogy nem tartottam fontosnak :é
El is felejtettem, milyen rossz érzés betegnek lenni. Ahogy a hideg kiráz, rettenetes, de legalább ezt az időt pihizésre fordíthatom. És a rosszabbik, nosztalgiázok. Felidézni a régi jó emlékeket, és belegondolni, hogy olyan többet sosem lesz, a legborzasztóbb a világon, hiszen ki élvezi ezt? Szomorú időkben boldog időkre gondolni? Öngyilkosság. Legalábbis én úgy érzem, mások azt mondják, ha szarul vagy gondolj valami szépre...anyád.
Nekem az egyedüli endorfinforrás: nevetés a barátokkal, beszélgetés közeli barátokkal, ami nem rossz, csak éppen jó lenne ha valami egyfolytában lökné a boldogsághormont :)
Mert:

...of course i like the "i am single, let's flirt, you're handsome, let's drink something" situations, but sometimes...
sometimes i miss so much this "kisses, hugs, i am his girlfriend and i am amorous" sort thing...